Salank emlekmu2023

Születésének 180. évfordulóján, szeptember 30-án konferenciát rendeztek és emlékművet avattak Szabó Jenő főrendiházi tag tiszteletére Salánkon.

A helyi görögkatolikus templomban három előadás hangzott el. Marosi István A kiemelkedő kárpátaljai magyar görögkatolikus személyiségek emlékezete a mai Kárpátalján címmel tartott elmélkedésében a magyarság és a görögkatolikus vallás összefüggéseire kereste a választ. Az 1646-os ungvári uniókor szerveződő, majd 1771-ben megalapított Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye a II. világháború végéig hosszú és változatos utat járt be a Kárpát-medencében. A Magyar Királyság, a Csehszlovák Köztársaság, majd ismét a magyar állam törvényei között élte meg az identitását. A görögkatolikusok az oktatás, a tudomány, a művelődés és a művészet területén is jelentős szerepet töltöttek be az elmúlt évszázadokban, mégis kevés emlék maradt fenn róluk. Az utókor csak az utóbbi évtizedekben kezdte el felfedezni és méltatni munkásságukat.

Ezt követően Prof. Dr. Véghseő Tamás, a nyíregyházi Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola egyetemi tanára ismertette Szabó Jenőnek a magyar görögkatolikus vallásért és a Hajdúdorogi Egyházmegye megalakulásáért folytatott áldozatos munkáját: „Szabó Jenőnek mindene volt a görögkatolikus magyarság, s a görögkatolikus magyarságnak mindene volt Szabó Jenő.”

Végezetül Csirpák József salánki görögkatolikus áldozópap, a konferencia és az emlékműavatás szervezője mutatta be Szabó Jenő életét és salánki kötődéseit.

Szabó Jenő Fancsikán született 1843-ban görögkatolikus papcsaládban. Egy év múlva már Salánkon szolgált az édesapja. Szabó Jenő az ugocsai településen töltötte gyermekkorát. Jogi egyetemi tanulmányait Pesten folytatta. Rövid gyakornokoskodás után 1868-ban belépett a közmunka- és közlekedésügyi minisztériumba, ahol a ranglétrán egyre feljebb haladva tevékenykedett. Elsősorban az állami vasút fejlesztésével foglalkozott. 1893-as nyugdíjba vonulása után továbbra is aktív szerepet vállalt több állami szervezet működésében. Munkásságát I. Ferenc József császár a Lipót- és Vaskorona-rend III. osztályú, illetve kiskeresztjével és a román koronarend nagy tiszti jelvényével jutalmazta. Emellett Szabó Jenő 1896-tól a főrendiház tagja lett.

Görögkatolikus gyökereit sohasem feledte. Támogatta az első budapesti parókia létrehozását 1898-ban. Még ugyanebben az éveben megalakult a Görög szertartású Katholikus Magyarok Országos Bizottsága, melynek elnöke szintén Szabó Jenő volt. 1900-ban szervezője és résztvevője volt a magyar görögkatolikusok római zarándoklatának, mely a magyar görögkatolikusok elismerésének és a Hajdúdorogi Egyházmegye megalapításának fontos mérföldköve volt. 1907-ben alapítványt hozott létre a Budapesten tanuló magyar görögkatolikus diákok támogatására.

Számos írása jelent meg a vasúti politikáról a görögkatolikus vallással kapcsolatban.

Salánki származását is fontosnak tartotta, hiszen édesapja, Szabó Antal 1878-ig szolgálta az egyházközséget. Szabó Jenő jelentős mértékben támogatta a salánki görögkatolikus kőtemplom megépítését 1878–1883 között. A templom ikonosztázionját is az ő anyagi hozzájárulásából készítették el. Emellett szorgalmazta a Salánkot is érintő Borzsavölgyi Kisvasút 1908-as megépítését.

Az előadásokat követően a jelenlévők átvonultak a görögkatolikus parókia udvarára, ahol Luscsák Nílus, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye apostoli adminisztrátora és dr. Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja leleplezte Szabó Jenő emlékművét. Csirpák Viktória tokaji szobrászművész alkotását megszentelték, majd Nílus püspök szólt az egybegyűltekhez: „A lelkészcsaládokból nagy fiak születhetnek. Ilyen volt a többi között Szabó Jenő, vagy akár Boksay József festőművész családja is. A jó családokból jó emberek nőnek fel.”

Dr. Gyebnár István konzul kiemelte, hogy az emlékmű felállítását a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Alap, a Beregszászi Főkonzulátus és a Salánki Görögkatolikus Egyházközség támogatta. „Szabó Jenő nagy érdemeket szerzett a magyar vasút fejlesztésében. Nem titkolta, hogy a vasúti politikájában döntő szempont volt előtte a görögkatolikusok által lakott vidékek fejlesztése. Munkássága példaként lebeg szemünk előtt.”

Józan Lajos – Salánkon élő nyugalmazott lelkipásztor – arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy Kárpátalján számos olyan görögkatolikus és református papcsalád élt az elmúlt századokban – köztük Szabó Jenő családja –, melyekből nemcsak lelkészutódok kerültek ki, hanem neves közéleti személyiségeket is adtak a magyar társadalomnak.

Ezt követően megkoszorúzták az emlékművet, majd panachidát végeztek az elhunyt Szabó Jenő lelki üdvéért.

Az ünnep fényét a salánki Dalos pacsirta énekegyüttes és Csirpák Eszter éneke emelte.

A megemlékezés végén szeretetlakomával várták a helybelieket és a vendégeket.

Marosi Anita

Kárpátalja.ma

Partnereink és támogatóink

bga alap logo2023megvalosult2023kulugyministeriumemet logo

21 UngvárSztojkaliceummunkacs eparchgorogkor giszPulzus FM 92.1